Tell el-Ubaid

Ismeretlen
Tell el-Ubaid
Kerámia az Ubaid korból
Kerámia az Ubaid korból

Alapítási. e. 6. évezred
Megszűnési. e. 2000 körül
Okaismeretlen
Lakóipresumer és sumer népesség
Ország Irak
Elhelyezkedése
Tell el-Ubaid (Irak)
Tell el-Ubaid
Tell el-Ubaid
Pozíció Irak térképén
é. sz. 30° 58′, k. h. 46° 05′30.966666666667, 46.08333333333330.966667°N 46.083333°EKoordináták: é. sz. 30° 58′, k. h. 46° 05′30.966666666667, 46.08333333333330.966667°N 46.083333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Ismeretlen témájú médiaállományokat.
Arab
عبيد
Tudományos átirat
al-`Ubaid

Tell el-Ubaid (Tell el Ubaid vagy Obeid) ősi mezopotámiai település volt Irakban, Ur városától 6 km-re északnyugatra. Hajdani neve nem ismert. Az itt felfedezett jellegzetes kerámia edények után az i. e. 4000-től 3300-ig tartó időszakot e lelőhelyről nevezték el.

Története

Tell el Ubaid már az i. e. 4. évezred elején is létezett. A Dzsemdet Naszr-korszakban jelentős város volt, és még a III. Ur-i dinasztia uralkodása idején is állt.

A város Ninhurszag temploma az I. Ur-i dinasztia korában épült, de feltevések szerint korábbi alapokra. Az épület ovális alakú, fallal övezett szentélykörzet közepén állt, egy fülkékkel díszített oldalú teraszon. A templomnak megtalálták külső díszítései maradványait is: bronz, mészkő domborműveket, bronz bikaszobrokat, melyeket az Iraki Múzeumban helyeztek el.

Régészet

Tell el-Ubaid területén először 1919-ben H. R. Hall végzett ásatásokat, rá pár évre pedig Leonard Woolley. 1937-ben az itteni kutatásokat P. Delougaz folytatta.

Az ásatások során talált jellegzetes cserépedényeket és jellegzetes építészetet e helyről nevezték el Ubaid kornak, a műveltséget pedig Ubaid-kultúrának.

Ninhurszag temploma

Az i. e. 2500 körül, a korai dinasztikus korszakban,(wd) Aanepada(wd) uralkodása idején itt épült templomnak csak a díszítményeit találták meg az ásatások során.

  • Oroszlánfej
    Oroszlánfej
  • Mozaikoszlop, a bejárat mindkét oldalán ilyen lehetett
    Mozaikoszlop, a bejárat mindkét oldalán ilyen lehetett
  • Arany szarv, bika fején lehetett.
    Arany szarv, bika fején lehetett.
  • Bika szobra Ninhurszag templomából, i. e. 2500 körül. A rézötvözetből készült lemezt fából és bitumenből megformált magra kalapálták
    Bika szobra Ninhurszag templomából, i. e. 2500 körül. A rézötvözetből készült lemezt fából és bitumenből megformált magra kalapálták

Jegyzetek

Források

  • Czellár Katalin. Irak. Budapest: Panoráma zsebkönyvek (1979). ISBN 963-243-101-4 
Nemzetközi katalógusok
  • Ókor Ókorportál
  • Arab világ Az arab világ portálja